A NASA és ami mögötte van
Több mint hatvankét éve alapították a NASA-t. Nézzük, hol kezdték és hová jutottak egy emberöltő alatt.
A NASA az USA kormányzati hivatala, az ország civil repüléstani, űrkutatási és űrrepülési szervezete. Az ügynökséget 1958-ban hozták létre az ország nem katonai űrkutatásának irányítása, valamint a világűr és az űreszközök békés felhasználásának ösztönzése érdekében. A teljes neve National Aeronautics and Space Administration, ami magyarul Nemzeti repülési és űrhajózási hivatal.
A NASA elődje
Már az első világháború idején, 1915-ben megalapították a NACA nevű szervezetet, ami Nemzeti repülésügyi tanácsadó testület néven tett szolgálatot az amerikai repülési és űrkutatási kutatómunkákban. A fejlesztések és a kutatómunkák után 1957-ben megalakult egy bizottság, ami az űrtechnológiára szakosodott. Majd egy éven belül, 1958-ban a NACA átalakult, és létrehozták a NASA nevű intézményt.
A szovjetek miatt jött létre a NASA
1957. október 4-én jutott el a hír az Egyesült Államokba, hogy a szovjetek fellőtték a Szputnyik–1 műholdat. Ez annyira megrázta Amerikát, hogy az előbb említett NACA nevű szervezetet átalakították, és NASA lett belőle. Viszont nagy volt a sietség, ezért a NACA – még a NASA megalakulása előtt, 1958. január 31-én – útnak indította az Explorer–1 műholdját. Ezzel megkezdődött az űrverseny a két nagyhatalom között.
Nem sajnálták a pénzt az űrversenytől
Nyolcezer alkalmazottal és százmillió dolláros költségvetéssel indult el a hivatal. Kezdetben három nagy laboratórium és két kisebb rakétakísérleti telep tartozott a szervezethez, majd fokozatosan beolvasztották az ország többi hasonló intézményét is. A hivatalhoz ma tíz űrközpont tartozik, húszezer foglalkoztatottal és több mint húszmilliárdos költségvetéssel. Sőt Donald Trump annak idején bejelentette, hogy 25,2 milliárd dollárra növelné az űrhivatal büdzséjét.
Tizenkét asztronautát vittek a Holdra
A Mercury-program során jutott először amerikai ember a világűrbe 1961-ben. Majd a következő években további öt követte. A Mercury-program folytatása és az Apollo-program előkészítése között a Gemini-program során 16 űrhajós hatszázszor kerülte meg a Földet. Nem kellett sokat várni, 1969. július 20-án megtört a jég, és asztronauták landoltak a Holdon az Apollo–11 űrhajóval. Az Apollo-program keretében egyébként 15 űrhajó hagyta el a Földet 1969 és 1972 között, és összesen 12 asztronauta járt a Holdon.
Űrállomás pályára állítása
Az Apollo-program végeztével pályára állították a mintegy 80 tonnás amerikai űrállomást, a Skylabet. 1981-től az űrrepülőgép üzembe állításával új korszak nyílt az űrrepülésben.
Így látják a Földet az űrállomás lakói.
A Naprendszeren túl
A NASA 1972-ben úgy döntött, hogy az egész univerzumot – vagyis egy részét biztosan – fel akarja tárni, ezért elindította a Pioneer–10 jelzésű szondáját, amely az első olyan űreszköz volt, ami hintamanőver segítségével jutott el a külső kisbolygóig, majd elhagyta a Naprendszert. A Naprendszer külső bolygóinak és azok holdjainak eddigi megismerése a Pioneer–10 és Pioneer–11, a Voyager–1 és a Voyager–2 küldetéseknek köszönhető.
A SpaceX és a NASA
Elon Musk minden vágya, hogy embert vigyen a Marsra, ezért már 2016-ban elhatározta, hogy benépesíti a vörös bolygót. Akkor azt a kijelentést tette, hogy 2025-ben embereket küld a bolygóra. A terv szerint százfős űrhajókban utaznának a jövőbeli „marslakók”, és csak 200 ezer dollárt, azaz hatvanmillió forintot kellene fizetniük a költözésért. Akinek pedig nem futja rá, az is mehet, csak az összeget majd le kell dolgozni a Marson. Azóta pedig már olyan kijelentést is tett, hogy ezer űrhajóval népesítené be a Marsot, és 2050-ra mintegy egymillió fő élhetne a bolygón.
Úgy kellett a NASA-nak a SpaceX, mint egérnek egy falat sajt
Kilenc év telt el úgy a NASA életében, hogy nem küldtek embert az űrbe. A SpaceX 2020 májusában juttatott először asztronautát a Földön kívülre, pontosabban a Nemzetközi Űrállomásra. A SpaceX segítségével a NASA elmondhatja, hogy ismét képes amerikai földről, amerikai űrhajóval amerikai űrhajósokat küldeni az űrbe.
Cél a 2024-es holdra szállás
Az Artemis-program keretében a NASA több mint ötven év után juttatna ismét embert a Holdra. A becslések alapján a kitűzött időpont tartása 28 milliárd dollárba kerülne, és ebből csak a modul fejlesztésére 16 milliárd dollárt költenének el. Donald Trump korábban a projektet különleges prioritásúnak minősítette, de a kongresszusnak még el kell fogadnia a küldetés összegét. A mintegy 28 milliárd dollár a 2021–2025-ös költségvetési éveket fedezné.
Fejlettebb technológia
Ahogy a világ, úgy a NASA technológiája is egyre jobban fejlődik. Van például egy csapatuk, amely kőzetmintákat vizsgál, sőt a mintegy ötvenéves holdkőzetmintákat is újravizsgálják. Az új elemzési technikáknak köszönhetően 2020 szeptemberében újabb bizonyítékokat találtak arra, hogy a Hold egy ősi ütközés eredménye.