Bill Gates így támogatná a vírusvédekezést

Bill Gates levelét megírta: eddig összesen 1,75 milliárd dollárral segítette a Covid–19 elleni küzdelmet.

2021. január végén írta meg szokásos éves levelét az emberiséghez a Bill és Melinda Gates Alapítvány. A seattle-i bázisú filantróp szervezet tevékenységi köre igen széles, és bár korábban is foglalkoztak a globális egészségügyi helyzet javításával, például jócskán kivették részüket az ebola elleni harcból, eddig főként a szegénység felszámolását jelölték meg célként.

Az alapítvány 2010 óta foglalkozik egészségügyi prevenciós kérdésekkel, fejlesztésekkel és a lehetséges pandémiák elleni védekezés technológiájával. A Bill Gatesről szóló, Inside Bill Gates című, háromrészes Netflix-dokumentumsorozat is tárgyalja eddigi munkájuk eredményét, például az afrikai települések és egyéb fejlődésben lévő országok szennyvízelvezetésével kapcsolatban (WASH-program). 

Egy élet egészség nélkül mit sem ér: aki volt már igen rossz fizikai kondícióban, csak az tudja igazán, hogy mekkora kincs. Bill Gates arról ír, hogy a mindennapjaink óriási fordulatot vettek az elmúlt év alatt. Terjedési sebesség, távolságtartás, karantén, napi esetszám. Ehhez hasonló kifejezések uralják a média egészét, már csaknem egy éve. 

„Noha mi már régóta számításba vettük egy ilyen járvány lehetőségét, minket is meglepett az ütemes gyorsaság, amellyel letarolta eddig ismert világunkat, munkahelyeket tett tönkre, családokat szakított szét, és az egymást követő napok lassan egybeolvadtak.” A levélben felhívják a figyelmet arra a számos általános és középiskolára, amelyek bezárni kényszerültek, és a kevésbé szerencsés családokra, ahol az internet és a számítógép hiánya nem teszi lehetővé a távolléti oktatást – így a gyermekek tanítás nélkül maradtak. 

De a remény már a láthatáron csillog: Winston Churchill szavaival élve, bár ez még nem a vég, hanem csak a kezdet, de lehet, hogy már a kezdet vége. A soha nem látott kooperáció nélkül, ami az egészségügyben dolgozók között megvalósult, nem tudtuk volna kordában tartani a járványt, még annyira sem, mint eddig. Gates szerint ilyen időkben nem arra van szükségünk, hogy a különböző nagyvállalati érdekek irányítsanak minden folyamatot, hanem épp ellenkezőleg: egyéni összefogásra van szükség. Ebben tudnak segíteni a filantróp szervezetek, mint amilyen az alapítvány.

A szervezet jól kiépült kapcsolatrendszert tart fenn az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), és a levél szerint máig összesen 1,75 milliárd dollárral segítette a Covid–19 elleni küzdelmet. Hozzájárultak az antitest-kutatásokhoz, és kiemelten foglalkoztak a szegényebb országok vakcinaellátásával is – és itt nemcsak a koronavírus, hanem tüdőgyulladás, kolera, agyhártyagyulladás, rotavírus és tífusz elleni oltásokról van szó.

A gyorsaság azonban a járvány helyzetben mindennél fontosabb. Kulcslépés volt a logisztika, tehát hogy kitalálják, miképpen lehet a vakcinát a lehető legnagyobb ütemben gyártani, párhuzamosan az egyre fejlődő kutatásokkal. Finanszíroztak olyan programokat, amelyek a koronavírus terhes nőkre gyakorolt hatását vizsgálta, de olyat is, ami az online oktatás betanítását segítette a tanároknak.

„Annyi biztos – írja a levél –, hogy új jelentést kapott a globális egészség fogalma. Ez eddig főként a fejlődő országok egészségügyi állapotát volt hivatott leírni, most azonban a Föld lakosságának egészére értendő. A vírus számára ugyanis nem léteznek határok, szegények vagy gazdagok.” Egy ilyen világjárvány felnyitotta sokak szemét azzal kapcsolatban, hogy egy amerikai számára igenis személyes szinten számít egy afrikai falu állapota. Nem tekinthetünk el afelett, hogy ez egy egész generációt meghatározó élmény és tapasztalat, és a most tanult leckéket tovább kell majd adnunk az utánunk következőknek.

A levél ezután két fő területre koncentrál: egyfelől az egyenlőség priorizálására, másfelől a jövő nagy járványai ellen való eredményes védekezésre. Melinda Gates olyan tapasztalatairól ír, amikor személyes tanúja volt annak, hogy a járvány tovább mélyítette az eddig fennálló társadalmi egyenlőtlenségeket. Akinek kevesebb van, az sokkal jobban megszenvedte ezt az évet, mint az, akinek vannak tartalékai és lehetőségei. Szerinte az Egyesült Államokban igazoltan háromszor annyi afroamerikai kapja el a vírust, mint ahány fehér, hiszen főként olyan kerületekben, városokban élnek, ahol a tesztelés gyorsasága és a helyi egészségügy állapota elmarad mások mögött. Ezért az alapítvány számos, javarészt fekete diákokból álló kollégiumot és egyetemet finanszírozott, emellett három olyan szervezetet is támogattak, amelyek arra ösztönzik a hátrányos helyzetű fiatalokat, hogy folytassák tanulmányaikat. A Világbankkal szövetkezve arra is fordítottak, hogy kimondottan nőkre és alacsony jövedelmű dolgozókra kifejlesztett pénzügyi tervek és csomagok szülessenek.

„Mindenki azt kérdezi tőlem, mikor állhatunk végre vissza a normális kerékvágásba. Ezt meg tudom érteni.” A levél utolsó hányadában Bill Gates a következő pandémiáról ír. Az első tanulság az, hogy a vakcinák gyártásába és fejlesztésébe óriási pénzt kell fektetni az új évszázadban; és az sem kizárt, hogy olyan intézmények kialakítására lesz szükség, amelyek ma még nem is léteznek. Példaként említi az úgynevezett megadiagnosztikai platformokat, amelyek akár a globális népesség húsz százalékát is képesek volnának egy hét leforgása alatt tesztelni. Hatékonyság szempontjából az eddigi védekezésben a monoklonális antitestek viszik a prímet: a tesztek alapján akár nyolcvan százalékkal is csökkenthetik a halálozási rátát. Ez már a maláriával kapcsolatos kutatások során kiderült, ahogyan az is, hogy a folyamat sajnos rendkívül időigényes. A technológiai tökéletesítés során alsó hangon is öt évvel kell számolni. Ezenkívül biztató az oltások egy új típusa, az mRNS-vakcina, ami közvetlen üzeneteket küld a testnek arról, hogyan győzze le a kórokozókat. 

A terv

Gates egy új védekezési protokoll kialakítására buzdít. Az első lépés az volna, hogy a kormányok felállítsanak egy bármikor mozgósítható prevenciós osztagot, ami azonnali gyors teszteléssel szűrné ki a pozitív eseteket a kitörés gyanús helyszínein – akárcsak a tűzoltók. Ha a minták többsége veszélyesnek minősített, egy másik, professzionális csapat elindítaná a szükséges intézkedéseket: ők volnának a „válaszadók”, akikből legalább háromezer főre lenne szükség. Eközben a kutatók a vakcinatípusok mellett folytonos szimulációk futtatásán dolgoznának, látható ugyanis, hogy ahol nagyobb tapasztalat volt a járványügyi intézkedésekben, mint például Tajvanon vagy Japánban, ott sokkal kisebb kár keletkezett minden tekintetben. A szimulációk tehát a gyors cselekvést segítenék elő.

Mindez óriási átalakításokkal és nagy pénzösszeggel jár majd, de az biztos, hogy amikor a világ vezetői arról beszélnek, hogy már sosem lesz semmi ugyanolyan, mint eddig, az tulajdonképpen egy pozitív dolog, hiszen a tudatlanság, ami a 2020-as év elején a totális lezárásokba és a gazdasági összeomlás fenyegetésébe kergette az emberiséget, már a múlté. A Gates-alapítvány derűlátó hangvétellel búcsúzik, és üdvözli azokat, akik segítenek átvészelni ezt a nehéz időszakot.