Erdély Kallós Zoltán szemével
A kétszeres Kossuth-díjas néprajzkutató képeiből készült fotóválogatás bemutatja az erdélyi magyar közösség kulturális sokszínűségét.
A Hagyományok Háza oldalán elérhető gyűjteményről dr. Árendás Péterrel, a Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum vezetőjével beszélgettünk.
A koronavírus-járvány új feladatok elé állított szinte minden kulturális intézményt. Egyes múzeumok, könyvtárak, galériák az online tevékenységre helyezték át a hangsúlyt: közéjük tartozik a Hagyományok Háza is, melynek munkatársai szintén törekedtek személyes kontaktust nélkülöző programok, ötletek megvalósítására.
Az intézményhez tartozó Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum jelentős mennyiségű hang-, kép- és videóanyagot tartalmaz, melynek egy része a Folklóradatbázis oldalon már online is elérhető. Árendás Péter elmondta: tavasszal döntöttek arról, hogy Kallós Zoltán több mint tizenegyezer felvételt tartalmazó fotógyűjteményéből reprezentatív fotóválogatást készítenek.
– A Hagyományok Háza 2001-ben alakult meg, és haláláig szoros kapcsolatot ápolt Kallós Zoltánnal, az egyik legjelentősebb erdélyi néprajzkutatóval, aki Andrásfalvy Bertalannal, Martin Györggyel, Pesovár Ferenccel és más hazai folkloristákkal járta be az egyes helyszíneket. Borbély Jolán, Martin György özvegyének segítségével több részletben került hozzánk a páratlan hangfelvételekből és fotókból álló folklórgyűjtemény – mondta Árendás Péter.
A kétszeres Kossuth-díjas néprajzkutató a negyvenes évek közepétől tanítóként dolgozott a kalotaszegi Magyarvistán, az ötvenes években a moldvai Lészpeden, később Gyimesben. Erdélyen belül leginkább Kalotaszegen, a Mezőségen, Gyimesben és Moldvában gyűjtötte a népi értékeket, de a Szilágyságtól Barcaságig sok helyen megfordult. A magyarlakta vidékeken kívül járt például a máramarosi románoknál vagy a Nagyszeben környéki szászoknál is.
– Az 1950-es években a Kolozsvári Zeneakadémián Kallós Zoltán egyik tanára Jagamas János népzenekutató volt, ő inspirálta a fiatal Kallóst arra, hogy folklórkutatással foglalkozzon. Kallós aktív népzenegyűjtői korszaka az 1960-as évek elejétől a 2000-es évek elejéig tartott, így a hang- és filmfelvételek egy része még a hazai táncházmozgalom elindulása előtt készült. Persze később is készített felvételeket, emellett tartotta a kapcsolatot azokkal, akiket korábban meglátogatott – tette hozzá Árendás Péter.
Mint azt megtudtuk, Kallós Zoltán 11 ezer felvételt tartalmazó fotógyűjteményét az állagmegóvás és az értékmentés jegyében már évekkel ezelőtt digitalizálták. A teljes anyagot nem tervezik közzétenni, mivel sok hasonló beállítású, egyazon esemény alkalmával készült fénykép is szerepel benne. Éppen ezért válogatták ki belőlük a legérdekesebbnek vélt négyszázötven fotót, melyeket már megtekinthetünk a Hagyományok Háza honlapján, a Médiatár fotótárában.
– A munka oroszlánrésze a helyszínek, az időpontok és a képeken szereplő személyek beazonosításából állt. Ebben az erdélyi kapcsolataink segítségét is kértük. A kiválogatott fotókat csoportosítottuk, és Kalotaszeg, Mezőség, Szék, Felcsík-Gyimes, Moldva, Avasi románok és Szebeni szászok elnevezésű mappákba soroltuk őket – mondta.
Árendás Péter kijelentette: a fotóválogatással az a céljuk, hogy felkeltsék a folklór iránt érdeklődők figyelmét. – Nem titkolt szándékunk, hogy ezekkel a csodálatos képekkel Kallós és más gyűjtők erdélyi folklórfelvételeit is népszerűsítsük. A jövőben további fotógyűjteményeket kívánunk megjelentetni. Jövőre lesz hetvenéves a Magyar Állami Népi Együttes: az 1950-es, '60-as, ’70-es évek felvételeiből is készítünk majd reprezentatív válogatást, ami szintén ígéretesnek hangzik.
Az így elérhetővé váló gyűjteményekben természetesen van néhány olyan fénykép, amelyet már felfedezett a szakma, de a fotók többsége a nagyközönség számára most lesz először látható – zárta gondolatait Árendás Péter.
