Filmreneszánsz: Fertőzés, 2011
Lipkin professzor is elkapta a koronavírust. Beszél tapasztalatairól és keményen bírálja a nagyhatalmakat.
Ahogy a koronavírus-járvány végigsöpör a világon, a karanténba kényszerülő emberek jelentős része esténként a filmek világában keresi a vigaszt. A sok klasszikus mellett a 2011-es Fertőzés című film is a reneszánszát éli. A mozi felkapottságát kihasználva a nagynevű szereplőgárda rövid videókban hívja fel a figyelmet arra, hogy nekünk, járványügyekben járatlan embereknek milyen nagy szerepünk lehet a megelőzésben. A ’moss kezet’ és a ’tarts távolságot’ üzenetek mellet azonban feltűnt a film készítésében segédkező virológus is, a 67 éves Dr. Ian Lipkin, aki jó tanácsok helyett éles kritikát fogalmaz meg a világ vezetői, elsősorban Amerika kormányával szemben.
A Fertőzésben bemutatott járvány kísértetiesen hasonlít a Covid-19 lefolyására: A denevérről (egy közvetítő állat segítségével) emberre terjedő vírus világméretű pánikot kelt, az emberek kétségbeesetten vásárolják föl az üzletek teljes kínálatát. Mindeközben a tudósok munkáját önérdekű, felelősség-tologató politikusok és buta összeesküvés-elméletek akadályozzák. Ha nem tudnánk, hogy a filmet a 2003-as SARS és a 2009-es influenzajárvány ihlette, azt is hihetnénk, hogy a producerek a jövőt látták amikor megálmodták a mozit. A film hitelessége azonban nem látnoki képességeknek köszönhető, hanem profi szakértőknek, elsősorban Dr. Ian Lipkinnek, aki segített a járvány terjedésének életszerű ábrázolásában. Lipkin jelenleg a Columbia Egyetem tanáraként épp a vírus eredetét kutatja, miközben külön csapatával a vírus tesztelésén, megelőzésén és a betegség gyógyításán dolgozik. Kutatói mindennapjaiban azonban sikerült időt szakítani egy rövid interjúra, amelyet a Financial Timesnak adott. Ebből az interjúból csemegézünk.
Lipkin szerint még a filmben is sokkal gyorsabban reagáltak a járványra, mint a valóságban. (Pedig a film konfliktusát többek közt épp megkésett cselekvés adja). A lassú reagálású országokban pedig a hétköznapi emberek fizetik meg a késlekedés árát, mint ahogy azt az Egyesült Államokban vagy az Egyesült Királyságban láthatjuk. Lipkin a kevés tesztben és a megbetegedések nem megfelelő nyomon követésben látja a problémát:
– Németország az elejétől kezdve nagyon nagy hangsúlyt fektetett a tesztelésre és az elkülönítésre, nem is kell mással magyarázni, hogy miért ilyen alacsony a halálozási rátájuk – mondja.
A tudós úgy véli, az USA-ban a kormányzati szándékok inkonzisztenciája jelenti a legnagyobb kihívást: Eleinte Trump a lezárások ellen beszélt majd, amikor mégis bevezették a lezárásokat Trump már húsvét utánra újra akarta indítani a gazdaságot, ami azóta sem történt meg. Trump, Anthony Fauci kirúgásával is fenyegetőzött, aki az amerikai ’operatív törzs’ egészségügyi főtanácsadója és az egyetlen ellenzéki körökben is népszerű figura a Trump-adminisztrációban. Lipkin szerint a tagállamoknak ugyan viszonylag nagy a mozgástere, de mégis a szövetségi kormány véleménye az irányadó.
Érdekesség, s bizonyos fokig a tudós hitelességét is alátámasztó tény, hogy Lipkin maga is átesett a koronavírus-fertőzésen. A kutató még januárban utazott Kínába, hogy többet tudjon meg az új járványról, miután már decemberben kapott információkat egy rejtélyes betegség terjedéséről. A vírust hazaérkezése után kapta el. Legnagyobb fájdalma, hogy hetekre kiesett a munkából, de idős kora ellenére komolyabb tünetek nélkül vészelte át a betegséget.
A cikk forrása a Financial Times-ban jelent meg Virologist behind ‘Contagion’ film criticises leaders’ slow responses címmel.