Kalandos irodalmi programok a PesTexten
Walczer Patrik | 2020.09.19. | Aktuális

Kalandos irodalmi programok a PesTexten

A rendezvény célja, hogy kiemelt figyelmet fordítson a kelet-közép-európai irodalomra.

Műfordítások nélkül szegényebb lenne az életünk – ez röviden a PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál küldetése, melyet szeptember 22-25. között második alkalommal rendeznek meg Budapesten. A járványra való tekintettel lesznek online programok, de hagyományos kerekasztal-beszélgetések és kiállítások is várják az érdeklődőket. A többnapos rendezvénysorozatról Kollár Árpád költővel, a fesztivál főszervezőjével beszélgettünk.

Minden kezdet nehéz, amely egy új rendezvény esetében is feltétlenül megállja a helyét. A PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivált tavaly rendezték meg először. A szervezők már akkor is kitettek magukért, igen változatos és sokoldalú programfüzetet állítottak össze. A rendezvény egyből Európa nagyobb irodalmi fesztiváljai közé került.

– Az első alkalommal nagy levegőt vettünk, és nagy méretű rendezvénnyel indítottunk. Ezt szerettük volna idén mélyíteni, még több érdeklődőt be akartunk vonzani, de a vírus egy kicsit közbeszólt – mondta Kollár Árpád.

A főszervező egy kulisszatitkot is elárult: társaival együtt egymás között „ hibridfesztiválnak” nevezik az idei PesTextet, mivel lesznek élő, vagyis fizikailag megvalósuló programok, és lesznek mellettük online események.

A határzár és a világjárvány miatt 18-20 külföldi ismert vendéggel online videót készítettek, melyeket bárki megtekinthet majd. Kollár Árpád szerint érdemes lesz odafigyelni a grúz származású, de Londonban élő orosz íróra, Borisz Akunyinra, akivel egy órán keresztül beszélgettek.

Sabine Hossenfelder, német elméleti fizikus, a felvételen többek között arról beszél, hogy fizikai szempontból mennyire rendezetlen, emiatt pedig izgalmas a világunk. Catarina Sobral portugál írót és illusztrátort sem kell senkinek bemutatni: a PesTextre új könyve érkezik, a 2014. évi Bolognai Gyermekkönyv Fesztivál illusztrációs nagydíját bezsebelő szerzőnek.

A fizikailag megvalósuló programok között is számos érdekfeszítő eseményt találunk. Kedden 17 órai kezdettel mutatja be Vecsei H. Miklós színész az A38-on Andrej Stasiuk: Hogyan lettem író című kötetét; a műsorban közreműködik Szabó Balázs és együttese.

Kollár Árpád örömtelinek nevezte, hogy a határzár ellenére is sikerült külföldi szerzőket elhívniuk. A Pestext Impró nevű program során egy speciális városvezetésre invitálják a vendégeket, akiknek egy óra alatt kell egy Budapesttel kapcsolatos művet írniuk, melyet aztán lefordítanak, és egy DJ közreműködésével felolvasnak. Az érdeklődők meghallgathatják,  hogyan hangzik az író anyanyelvén és a magyar nyelvre fordított változat.

A fesztiválon lesznek olyan élőben megtartott programok, melyeket online is követni lehet. Csütörtökön este 20 órakor kezdődik a Shakespeare Live, mely során az A38-on zenével vegyített felolvasást hallhatunk. Az esemény középpontját a Tilos az Á Könyvek gondozásában megjelent Hogyne szeretnélek! című kötet adja majd, mely Shakespeare Papolczy Péter által újrafordított szonettjeit is tartalmazza.

A főszervező megjegyezte, nem titok, hogy a programfüzetük nemrég állt össze, mivel a határzár után gyakorlatilag újra kellett szervezniük a fesztivált. Amit lehetett, átmentettek a vizuális térbe, de a hibrid programokon – mint például a Csáth Géza-díjátadón – lehetőség lesz személyesen is részt venni.

A PesText célja, hogy kiemelt figyelmet fordítson a kelet-közép-európai irodalomra. Felmerül a kérdés, hogy vajon hányan ismerik itthon a kortárs horvát irodalom nagy alakjait, vagy mondjuk az ismertebb cseh szerzőket?

Kollár Árpád szerint az olvasóközönség jórészt a nagy irodalomra, a kurrens és trendi szerzőkre figyel, és igyekeznek közülük is néhányan elcsábítani a fesztiválra. Ugyanakkor a járvány is bizonyítja, hogy a regionalitás szerepe felértékelődik.

– A történelmi viták ellenére sok közös pont van bennünk, nem árt, ha ismerjük egymást és beszélünk egymással. A régióban is vannak olyan írók, akiknek műveit megjelentetik a magyar kiadók. A szerb Svetislav Basara virtuálisan lesz velünk. Utolsó könyvét, Merénylet angyal címmel adták ki itthon. A kötetben Ferenc Ferdinánd koronaherceg a szarajevói merénylet után tollba mondja a véleményét. Aztán ott van a horvát Ivana Bodrozic, aki a délszláv háborúban menekülő családról ír. Ezekre a témákra érdemes odafigyelnünk – tette hozzá.

A főszervező megjegyezte, társaival együtt nagyon kemény terhelésnek vannak kitéve, mivel a járványügyi helyzet és a korlátozások miatt többször is újra kellett szervezniük. Remélik, hogy a médiumok bevonásával életben tudják tartani a tüzet, és nem egy erőltetett, „Covid-szagú” rendezvény lesz az idei PesText. Bíznak benne, hogy az online közvetítések révén eljutnak a programok a közösséghez, és aki szeretne, személyesen részt vehet az eseményeken.

Fotó: PesText Facebook, Sárközi Mátyás (b) , Erős Kinga (k), Ferdinandy György (j)
Kapcsolódó cikkek

Szavazás

Ön részt vett tavaly a PesText fesztiválon?


Néhány külföldi szerző, akivel előre felvett beszélgetést hallhatunk:
  • Łukasz Orbitowski (lengyelül)
  • Svetislav Basara (szerbül)
  • Borisz Akunyin (oroszul)
  • Alena Mornštajnová  (csehül)

PesText fesztivál szimbóluma

Mi lenne velünk műfordítás nélkül?

A PesText fesztivál egyik küldetése, hogy rávilágítson arra, mennyivel szegényebb lenne az életünk műfordítások nélkül. A főszervező szerint észre sem vesszük, hogy mennyi kulturális termék jut el hozzánk fordítás, műfordítás, tolmácsolás segítségével. A lefordított, de egyébként idegennyelvű alkotások nélkül furcsa lenne a világunk és az életünk. Ebbe pedig sokszor bele sem gondolunk. A költő szerint a magyar nyelv és kultúra szerencsés helyzetben van, mivel jó műfordítóink vannak, így sajáttá tudjuk tenni azt, amit más nemzetek képviselői alkottak. Így nekik köszönhetően a fordított művek is a magyar kultúra szerves részét képezik. Kollár Árpád megjegyezte, azok a műfordítók is fontosak, akik magyarról idegen nyelvre fordítják le a műveket. Őket a magyar irodalom nagyköveteiként tartják számon itthon, nélkülük ugyanis elképzelhetetlen lenne a külföldi megjelenés. Éppen ezért vállalják minden évben, hogy fiatal- és középgenerációs műfordítókat hívnak meg a rendezvénysorozatra.