Mamcsi és az uncsi
Balázs Géza | 2020.10.05. | Aktuális

Mamcsi és az uncsi

Minden szupcsi, ha van ütcsi. Humoros nyelvművelés Balázs Gézával.

– Hogy vagy, kisunokám?

– Minden uncsi.

– Mi az, hogy uncsi?

– Unalmas.

– Miért?

– Nincsenek barik.

– Bárányok?

– Dehogy bárányok. Barátok! Bratyómnak mondták a ti időtökben. Vagy skacnak.

– Jól van, majd csak lesznek barátok. Kedvesnek kell lenni.

– Meg már minden srácnak van barinője, nekem még nincs.

– Báránykája?

– Nem! Barátnője. A barinő az barátnő. Mindegyik barátomnak van már barátnője. Ahogy ti mondanátok. Úgy is mondják: csajszi. Havercsajszi. Barátcsaj.

– Nem baj, kisunokám. Ki kell azt várni.

Szótár:

barát (fiú): alattvaló, apafej, barcsim, barétom, barim, bigyó, bratyóm, cimborám, csávó, csövi, gunyó, haver, havercsávó, haverkám, haversrác, kisapám, kolegám, komám, köcsög, manusz, mitugrász, öcsém, öcsi, öreg haver, öregszáj, packa, pali, skac, srác, szesztestvérem, töki

barátnőm (lány): barátcsajom, barátosném, barim, barcsim, csaj, csajó, csajóka, csajhaverom, császom, finesi, gádzsim, haver, havercsaj, havercsajszi, haverinám, haverkám, havernő, kolegica, öncspartner, másodsori tesóm, pipi, puszipajtás

– Nem állnak szóba velem. A múltkor is ismerkedni akartam egy csajszival, megkérdeztem: Hogy vagy? Azt felelte: Sehogy! Próbálkoztam még: Szép vagy. Erre ő: Dehogy!

– Annyi kedves lány van az osztályodban.

– De azok olyan uncsik.

– És ott vannak a testvérkéid.

– Az uncsitesókra gondolsz, mami?

– Miért uncsik? Unalmasak?

– Nem, az uncsitesó, az unokatesó. Az uncsitesiket nem bírom. Olyan uncsik.

Szótár:

unokatestvér: bratyó, kekec, másodtesó, melléktesó, rokony, rokony kölyök, távoli tesó, távoltesó, testrokon, uncsi, uncsitacskó, uncsitesó, unesz, uni, unka, unokák, unokatesóm, unomtesó, unott, untes, úntesi, untesó

– És miért nincsenek barátaid?

– Mert szenyák.

– Minyák?

– Szenyák, nem bariznak velem.

– Várjál csak, a szenya nem szendvics? Azt szoktad mondani, hogy kérsz egy szenyát…

– A szenya szendvics, de a barik szenyák. Szemetek. Persze én is szemét vagyok velük, mondják is, desszemét vagy.

– Desszertért?

–Nem értesz semmit, mama.

– Olyan gyorsan beszélsz. Uncsi, szenya, bari, desszemét… mondjad lassabban, megértem én.

– A barátságért meg kell küzdeni.

– Múltkor is öribarit kötöttem Lackóval, és lett belőle örihari…

– Matahari?

– Örihari: örök harag. Mamcsi, van valami ütcsi?

– Mitcsi?

– Ütcsi! Üdítő!

– Persze, hogy van. Vettem neked almalét, meg kólát is.

– És csinálsz majd nekem lekipalit?

– Persze, de az mi?

– Lekipali… Lekváros palacsinta.

– Persze, hogy csinálok. Mindig csinálok.

– Van törcsid?

– Történelem? Hogy jön ez ide?

– Nem, törcsi, törülköző a fürdőszobában. Mindig kezet kell mosnom.

– Persze, hogy van történelem, azaz törülköző.

– És tudsz adni maszkot?

– Milyen mackót? Ti már nem hordotok mackónadrágot.

– Maszkot, szájmaszkot, tudod ez mostanában mindenhol kell.

– Persze, ott van a kredencen…

– Azért nektek is vannak szavaitok. Akkor megyek, bocsi.

– Pacsi? Milyen pacsi?

– Bocsi, boccsi, bocsika. Azaz bocsánat, megyek a fürdőszobába.

– Aztán ne legyen pancsi!

– Az mi?

– Pancsolás. Ne pancsizd ki a vizet.

– Nem fürcsizek, csak kezet mosok, bakker…

– Mikker?

– Rohannom kell, az ütcsit a vilcsin iszom meg, a lekipalit majd este eszem, köszcsi, puszcsi mamcsi, rohannom kell. Majd küldök emesent vagy esemest.

– Milyen mese ez? Milyen Emese? Nem azt mondtad, hogy nincsenek barik, meg barinők?

 

Fotó: pexels
Névjegy
Fotó: magyartanszek.partium.ro

Dr. Balázs Géza 1959. október 31-én született Budapesten. Nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár, intézetigazgató-helyettes. Édesapja, P. Balázs János a Nyelvtudományi Intézetnek csaknem negyven éven át munkatársa. 1966 és 1974 között a Keresztúri Úti Általános Iskolába járt, majd 1974-től 1978-ig az I. László Gimnáziumba Kőbányára. Érettségi után az ELTE BTK magyar–népművelés szakára nyert felvételt, letöltötte az előfelvételis katonaságot (1978–1979: honvéd Hódmezővásárhelyen), majd következett az egyetem (1979–1984). Az első év végén fölvette a néprajz szakot is. Magyar nyelv és irodalom szakon hamarabb végzett egy évvel; rögtön kapott egy ösztöndíjat. Mire néprajzból végzett, már tanársegédi állást kínált számára Fábián Pál tanszékvezető a Mai Magyar Nyelvi Tanszéken. 1985-től tanársegéd, 1987-ben egyetemi doktorrá avatták. 1987 és 1993 között az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar Gödöllői Képzési Helyén is tanított. 1990-ben a néprajztudomány kandidátusa; a munkahelyén ettől az évtől adjunktus, 1994-től docens, 2003-tól professzor.


Kapcsolódó cikkek