Posztmodern köntösben az ősi legendák
Animációs kisfilmek, térképek és kiadványsorozatok, fesztiválok, vetélkedők keltik életre a Kárpát-medence helyi mondáinak hőseit.
Rég volt, fele talán igaz se volt. Éppen hét kerek esztendővel az évezred fordulatja után történt, hogy a székelyek földjéhez hozzácsatoltak huszonöt országot, s így az ott élők is megfordulhatták magukat a nagyvilágban. Már ha volt annyi tejbeaprítani való, hogy jusson a hosszú útra, mert a hétmérföldes csizmák akkorra már elkoptak. Akkoriban esett meg, hogy egy udvarhelyi ifjú jártában-keltében a belgák legfőbb városába tévedt, s ott a kezébe akadt egy nagy térkép, amelyre valaki reáfestette az összes népek legendáját. Már ha ismerte volna az összeset, mert egyet bizony kifelejtett. A székelyekét. Így is kezdődhetne az a mende-monda, amelyet száz év múlva mesélnek majd a Székelyföldi Legendárium keletkezéséről. De én most lejegyzem, hogyan történt a valóságban.
Fazakas Szabolcs azzal a céllal indította el projektjét, hogy szülőföldjét, Székelyföldet felrajzolja a világ legenda-térképére. Amikor Románia uniós csatlakozása után, 2008-ban, ismerősei körében vázolta, hogyan tervezi megismertetni más nemzetek gyermekeivel a székely mondavilágot, sokan legyintettek, de a kétkedés Szabolcsot nem tántorította el, egy kis csapattal nekilátott, hogy összegyűjtse és könyvbe foglalja a környék mondáit. Zseniális ötlet: mondavadászatra szólították fel a diákokat, arra kérték az iskolákban megszervezett vetélkedő résztvevőit, hogy ássanak a közemlékezet mélyére, és szülőktől, nagyszülőktől gyűjtsenek meghatározott földrajzi helyhez kapcsolódó mondákat, amelyeket dokumentálni is tudnak.
Így került elő például a csíklázárfalvi dinókő mondája. A vulkanikus eredetű, hatalmas szikladarabról sok gyerek úgy tudja, hogy lávába lépett dinoszaurusz lába nyomát rejti, de a mondák egy „vadasszony” történetét őrzik: azokban az időkben, „amikor a kövek es lágyak voltak”, kakastollas csendőrök fogtak el egy elvadult asszonyt, aki a hegyekből ereszkedett alá, sem enni sem inni nem akart, csak a tejet fogadta el, s a falu bírója úgy döntött, hogy az asszonyt szabadon kell engedni, mert szoptató anya. Így is történt, a kócos, szőrös lényt soha többé nem látták, eltűnt, csak a lába nyomát hagyta hátra.
Ez csak egyike annak a 180 székely- és csángóföldi mondának, amely bekerült a Székelyföldi Legendárium kiadványba, de ott találjuk a jégpáncélos vitézről, Réka királyné sírjáról, Rapsonné váráról vagy a kakasborozdáról szóló történeteket is. Ezek zömét persze Orbán Balázs vagy Benedek Elek feljegyzéseiből is ismerjük. Elkészült egy térkép is, amelyen a mondák, legendák alakjai és a hozzájuk fűződő történetek rajz formájában elevenednek meg. Később kiadvány készült a mondákban előforduló valóságos várromokról és erődökről, ezek rekonstrukcióit Gyöngyössy János történeti grafikus rajzolta meg, aki egyben a Legendáriumhoz kapcsolódó egyik dokumentumfilm szereplője is, ugyanakkor róla mintázták a rajzfilm kedvenc figuráját, Szőr Manót is.
Az egyre bővülő csapat turisztikai programot is indított, túraútvonalakat tábláztak ki a legendás helyszínek irányába, hogy az érdeklődők felkereshessék a romokat. Előkészületben a Székelyföldi Legendárium történelmi melléklete, hogy a helytörténet iránt érdeklődők minél többet tudjanak meg a legendás helyszínekről. A diákokból verbuvált díszőrség, az íjászverseny, a mondák világát felidéző színjátszó fesztivál mind, mind azt a célt szolgálja, hogy a gyerekek közelebb kerüljenek saját településük múltjához. Közben a kutatómunka egész Erdélyre kiterjedt, sőt, idén a teljes Kárpát-medence mondaanyagát kiadja a csapat, a Kárpátaljai, a Felvidéki és a Délvidéki Legendárium, illetve összevonva az Őrség, Muravidék és Drávaköz Legendáriuma is lapozható lesz.
Fazakas Szabolcs ötletgazda azt mondja, már gyermekkorában hiányérzete volt, „az iskolában nem tanítottak helytörténetet, semmit nem tudtam például a Székely-támadt Várról vagy a Budvárról, ezért matekóra helyett inkább Székelyudvarhely dokumentációs könyvtárában lapoztam a régi kiadványokat” – fogalmazza meg, hozzátéve, hogy „Erdély a legendák földje, nem véletlen, hogy éppen ennek a régiónak a történelméből, mondavilágából ihletődött Bram Stoker, aki megalkotta Drakulát, mint székely grófot. Ő olyan figurát kreált, amilyent akart, kimaradtak a regényből a számunkra lényeges információk, ezért tartom fontosnak, hogy mi mondjuk el a világnak azt, amit szeretnénk, ne más fogalmazza meg rólunk.”
Miközben a román államvezetés turizmusújraélesztő, megalomán Drakula-projektjei sorra füstbe mentek, Szabolcsnak sikerült megalkotnia a 3D-ben bukdácsoló vörös kisördög-figurát, amely kisöccse lehetne a vérszomjas Drakulának, hiszen rettegésben tartja a világot, minden legendát el akar pusztítani. Az ügyefogyott ördög mellé Zetét és Rikát is megteremtették a csapat grafikusai, a két erdélyi rajzfilmhős a Tejút ősi történetét követve, a varázspatkó segítségével válhat a legendák őrzőjévé. Az első próbálkozások a Disney-féle képi világot követték, így a sok elismerés mellett negatív kritikát is kaptak az epizódok. Sokan szívesebben látták volna két dimenzióban a történeteket, de Szabolcs tántoríthatatlan volt, nem mondott le a 3D-ről, szerinte ma csak így lehet eljuttatni az üzenetet a gyerekekhez, ráadásul a piac is ezt követeli. A szakmai vélemények hatására az animáció figurái letisztultabbakká váltak, lassan a tájidegen Disney-tornyok négyszögletű várakká, bástyákká szelidültek, és azóta a kisfilmek tarolnak a fesztiválokon.
Az egyre népszerűbb animációs hősök a székelyekre jellemző furfangos észjárással gondolkodnak, Muszka Sándor kézdivásárhelyi író, a székely nyelvi fordulatok nagymestere adja szájukba a mondatokat, a rendező és művészeti irányító László Marcell, aki az ígéretes Ruben Brandt, a gyűjtő című magyar animációs mozifilmet is megalkotta. Jelenleg harminc fősre duzzadt csapat dolgozik azon, hogy szerethetővé és elérhetővé váljanak a székely legendák, a fiatalok sokat tanulnak Rófusz Ferenctől, a magyar Oscar-díjas animációs rendezőtől, Varsányi Ferenc Emmy díjas rendezőtől, de a DreamWorks Animation szakembereitől is.
Az első évadot éppen a járvány ideje alatt, online vetítéseken mutatták be, a tervek szerint a sorozat még az idén, a közszolgálati M2 csatornán lesz látható. Küszöbön a nemzetközi bemutató is, a londoni Her Majesty színészei már elkészültek mind a tizenkét rész szinkronizálásával, így az első évad angol nyelven is megjelenhet, és elkezdődhet a különböző televíziós csatornákon történő sugárzása. „Meggyőződésünk, hogy a legendák és a mondák egyben leckék, tele ősi igazságokkal, üzenetekkel. Ne legyünk kishitűek a saját szellemi örökségünket illetően, ha a székely gyerekek ismerik a skót, a gall, a viking mondákra épülő történeteket, ismerik Asterixet vagy Hablatyot, akkor a székely mondák is megállhatják a helyüket a híres rajzfilmek sorában” – vallja Fazakas Szabolcs, aki részben önerőből, részben pályázati támogatásokból valósítja meg álmát, és ha sikerül, pár éven belül a távoli országokból érkező turisták is tudni fogják, hogy a Kárpát-medence többet ad a Drakula-legendánál, itt a hegyek, a tavak, a kövek is olyan történeteket rejtenek, amelyeknek érdemes a nyomába eredni.
