Séta a Fekete István-tanösvényen

Séta a Fekete István-tanösvényen

Zakatoló „szellemmozdonyok”, fejünk felett elsuhanó repülők, csicsergő madarak éneke. Kopottas turistajelzés, sártenger, különleges kilátó.

Magányos padok, melyek hiába várnak megfáradt kalandorokra. Bizony, nyirkos, saras időben csak a legelszántabbak indulnak útnak. Mi sem siettünk sehová, a Kis-Hárs-hegyre ugyanis éppen azért jön az ember, hogy élvezze a csendet és merengjen Fekete István állatvilágában. Egy kis virtuális biológiaóra a város ölelésében. Igen, így is felfoghatjuk.

-

– Jó napot! – ez a legáltalánosabb köszöntési forma az erdőben. Egyesek komorabban, egy kis fejbiccentéssel, mások egy mosolyogva üdvözlik a túratársakat. A két hölgy az utóbbit választotta, és érdeklődve nézték, miért tetszenek nekünk annyira az ösvény melletti padok.

-

Ki akarok törni, ordíthatta ez a törzs, és lám, kívánsága megvalósult. Csak egy villanás – vagy reccsenés az élet –, ami után nem marad más, csak az elmúlás. Korhadt, kidőlt fák mesélték el a múltat, és jelezték: semmi sem tart örökké.

Fekete István nem bízta a véletlenre a sorsát, mondhatni, kihozott mindent az életből, amit lehetett. Csak írt, írt és írt... Örök kedvenc, kiről méltán nevezték el ezt a tanösvényt.

-

A síneknél jobbra, majd balra néztünk, hisz sosem árt óvatosnak lenni. Kopott fémfelület, bizony itt jár szerelvény a pandémia alatt is, valahol messze zakatolt is egy mozdony. Vártunk, de nem mutatta meg magát, valószínűleg szégyenlős. Pech.

-

Útelágazódáshoz érkezünk. A távolban emberi párbeszédre figyeltünk fel, majd két alak közeledett felénk. A hölgyek köszöntek és már haladtak is tovább, míg mi betájoltuk magunkat. A térkép sem szentírás, mutathat fals irányt. Szerencse, hogy a régi idők embere gondolt a jelzőkövekre. Praktikus megoldás, hisz térerő nélkül is működik.

-

Ő itt Dézi, a vizsla. Megpróbált fára mászni, de rájött, hogy nem tud felmenni Csuvikhoz és társaihoz. Ő a földre termett, hogy kiugrassza a bokorból Karakot és Kalánt. Nem volt szégyenlős: szájába vette a szemétdarabot, modellt áll, majd elfutott. Gazdája nem dicsérte meg a nejlonért.

-

Kopottas útjelzések, mint idősödő ember bőrén a megfakult tetoválások. Repedezettek, de a barázdák ellenére azért évek múltán is értjük a jelentésüket. Fadekorációnak is elmennek, színt visznek a csupasz, tetszhalott erdőbe.

-

Mint egy DNS-lánc, ami láva módjára utat tört magának a mélyből, és az ég felé magasodik a Kis-Hárs-hegyen. Túránk megérdemelt ajándéka. Járványbiztos, hiszen két oldalról lehet feljutni a tetejére. Makovecz Imre ezt nagyon eltalálta.

-

Az ember lassan minden talpalatnyi helyet beépít, a meghitt, érintetlen réteken, domboldalakon már házak magasodnak. Csak a Pilist mentsük meg az urbanizációtól! A köd talán megálljt parancsol.

Telt ház a csúcson. A későn érkezőknek nem maradt más, mint kivárni a sorukat, a kilátó tetején csak két ember fér el kényelmesen. Na meg persze a látvány miatt sem siettünk lefelé, így az úr a telefonja nyomkodásával ütötte el az időt.

-

Az erdő otthon, néhány élőlénynek egy parányi kis odú is megteszi. Útközben hallottunk egy fakopáncsot, ki serényen dolgozott. Sztahanov is megirigyelte volna, úgy kalapálta a mínusz egy fokos hidegben a kemény törzset. Ha elég kitartó, egyszer neki is lesz saját hajléka.

Fotó: Beliczay László
Névjegy
Fotó: Fortepan/Hunyady József

Fekete István (1900–1970) az egyik legismertebb ifjúsági író, az „erdész-vadász irodalom” egyik legjelentősebb alakja. Három legismertebb műve a Tüskevár, a Vuk és a Zsellérek, de életműve ennél jóval sokrétűbb: vadásztörténeteket, elbeszéléseket, állatmeséket, novellákat és regényeket is publikált. 1960-ban József Attila-díjat kapott, 1970-ben, halálának évében pedig a Munka Érdemrend arany fokozatával jutalmazták. 2000-ben posztumusz Magyar Örökség-díjban, 2005-ben pedig Somogyország Kincse elismerésben részesítették.


Kapcsolódó cikkek

Szavazás

Ön járt már a Fekete István tanösvényen?


Interaktív táblák a tanösvényen

A mintegy nyolcszáz méter hosszú tanösvény a Széher úttól a Hárs-hegyi nyeregig vezet. A könnyen teljesíthető útvonalon a Pilisi Parkerdő Zrt. jóvoltából öt darab interaktív ismeretterjesztő várja azokat, akik szeretnék megismerni Fekete István életét, írói munkásságát, a környék természeti kincseit és gazdag élővilágát. A tablókon QR-kódokat is elhelyeztek, így megtudhatjuk, hogy a Fekete István regényeiben szereplő állatok milyen hangokat adnak ki, a végén pedig ellenőrizhetjük, hogy valóban jól tippeltünk-e.