Szász Attilával beszélgettünk
„A Nemzetközi Emmy-díjat magyar filmes még sosem kapta meg korábban, erre nagyon büszkék vagyunk." A díjnyertes filmrendezővel beszélgettünk.
– Filmjei többnyire a háborús/forradalmi időszakok alatt elszenvedett nehéz emberi sorsokat ábrázolják. Személyes indíttatás miatt választotta ezeket a témákat?
– Ez főleg az Örök tél és az Apró mesék című filmre igaz. Ezekre a történetekre Köbli Norbert forgatókönyvíró talál rá, és aztán megfertőz velük engem is. Az Örök tél Havasi János Lánykák, az idő eljárt című novellájából készült. Az alapsztori tíz évig a fiókban hevert, miután Havasi János megírta édesanyja elmesélése és levelei, valamint saját helyszíni kutatásai alapján. A gulág emlékévében adódott a lehetőség, hogy film készüljön belőle. Én pedig örömmel mondtam igent a felkérésre.
– A 2018-ban megjelent Örök tél című drámája nagyon tetszik. A szereplőválogatás, a fényképezés és a történet is nagyszerű. Legutóbb szeptember végén Lengyelországban a Megtörhetetlenek-Rendíthetetlenek-Kiátkozottak elnevezésű filmfesztiválon az egyik fődíjat nyerte el ez az alkotása. Hány film szállt versenybe ezen a fesztiválon, illetve miért ennek a filmnek ítélte oda az első helyet a zsűri?
– Korábban ezen a filmfesztiválon csak dokumentumfilmes szekció volt, viszont most játékfilmes kategóriát is hirdettek, amelyben 13 film versenyzett. Elég erős volt a mezőny, többek között Roman Polanski legújabb filmje is versenyben volt, meg is lepődtünk, hogy a mi filmünk nyerte a fődíjat. Ráadásul én a magyar sajtóból értesültem róla, hogy a mi filmünket találták a legjobbnak. A zsűri indoklása pedig az volt, hogy kiválóan sikerült ábrázolnunk az akkori embertelen világnak azt az arcát, amelyben az emberi érzelmek domináltak. Friss hír az is, hogy egy portugál filmfesztiválon, ahol az öt legnagyobb portugál fesztivál tavalyi fődíjas filmjei versenyeztek, az Örök tél kapta a fődíjat. Hozzáteszem, ezen az eseményen sem vehettünk részt a koronavírus-járvány miatt. Utólag értesítettek minket a díjról.
– Milyen egyéb díjakat nyert a rendezéseivel?
– Az Örök telet mintegy ötven filmfesztiválon mutatták be, és 35 díjat nyert. Nagyon szép kört futott, mi már tavaly év végén befejeztük a fesztiváloztatását, de amint azt az újabb díjak jelzik, csak nem akar véget érni az útja. Már a tavalyi filmünk, az Apró mesék nemzetközi körútjára fókuszálunk, de sajnos a járvány miatt elég sok fesztivál elmaradt, amire eredetileg meghívták. Ezzel a filmmel most tartunk közel 15 filmfesztiválnál és hat díjnál, kíváncsi vagyok, vajon mi vár még rá ebben a nehezített időszakban.
– Az Örök télre kapott 35 díj nem kevés. Kiemelne közülük néhányat, amire igazán büszkék?
– A legrangosabb díj mindenképpen Gera Marinának az Örök tél főszerepében nyújtott alakításáért 2019-ben nyert Nemzetközi Emmy-díja. Ezt a díjat díjat magyar filmes még sosem kapta meg korábban, erre nagyon büszkék vagyunk. De a 2018-as Prix Europa-díj a legjobb európai tévéfilmért vagy az A kategóriás montreali filmfesztivál legjobb rendezésért járó díja 2018-ban is nagyon szép emlékek, szép elismerések.
– Korábban említette, hogy az Örök tél igaz történet alapján készült. Az Apró mesékkel is hasonló a helyzet?
– A Félvilág, A berni követ és az Örök tél igaz történeteken alapszik. Viszont az Apró mesék egy fiktív történet. Annyi igaz belőle, hogy a háború után az emberek apróhirdetéseken keresztül keresték az eltűnt hozzátartozóikat. Bár ebben az időszakban sok minden megtörténhetett és meg is történt, de a film történetszála teljes fikció. Viszont arra törekedtünk, hogy mind történelmileg, mind emberileg minél hitelesebbnek tűnjön, így a néző akár megtörtént esetként is élvezheti.
– Dolgozik jelenleg valamilyen filmen?
– Idén sajnos két olyan filmtervem is meghiúsult, amin elég sokat dolgoztunk. Momentán nem tudom, mi lesz a következő filmem, abban bízom, hogy bármi is lesz az, valamikor jövőre már foroghat. Jelenleg két reklámfilmen és egy kisfilmen dolgozunk. A rövidfilmről sokat még nem árulhatok el, csak annyit, hogy 18 perces, az egri vár megrendelésére készül, és Eger, 1552 lesz a címe. Ez egy nagyon különleges kalandfilmnek ígérkezik, két gyerekkel a főszerepben, és majd csak az egri várban tekinthető meg.
– Mint most kiderült, reklámfilmeket is forgat. Mióta foglalkozik ezzel, és melyik reklámfilmes munkáit szereti a legjobban?
– 18 éve rendezek reklámfilmeket. Ez idő alatt több mint kétszáz reklámfilmet tudhatok a hátam mögött. Kedvenceim közé tartoznak a Samsungnak és a Drehernek készített szpotjaink. Amit az újabbak közül kiemelnék, az az Unicum tavalyi reklámja, amiben Presser Gábor is szerepelt, illetve az új St. Hubertus-reklám. A legegzotikusabb reklámforgatásaim Indiában voltak, ide 3-4 alkalommal is elhívtak. Ez azért is érdekes feladat, mert ilyenkor egyedüli európaiként dolgozom az indiai stábbal és szereplőkkel, világmárkáknak készülő indiai reklámfilmeken. Rendkívül tanulságos hetek ezek, egy másik kultúrában, szinte egy másik világban kell helytállni, miközben az angolon kívül csak a filmnyelv az, ami közös és ami összeköt minket.
