Az év szavai
Balázs Géza | 2021.01.06. |

Az év szavai

Az év szava 2020-ban a koronavírus lett.

Az elmúlt évtized kiválasztott jellemző szavai voltak: vuvuzela (2010), alkotmány (2011), árfolyamgát (2012), rezsicsökkentés (2013), nekirugaszkodó vállalkozás (startup) (2014), kerítés (2015), csok (2016), bubi, bubizik (2017), gasztroforradalom (2018), fényvillamos (2019). Könnyen kitalálható, hogy a nyelvészcsapat 2020-ra melyik szót találta a legjellemzőbbnek. A mezőnyben több szó is szerepelt: karantén, maszkoz (maszkot ölt, visel), szociális (udvariassági) védőtávolság, alapbetegség, online oktatás. Az év szava 2020-ban a koronavírus lett.

A koronavírus egy víruscsalád fajainak gyűjtőneve. Nevét az elektronmikroszkóppal látható, koronára emlékeztető felszíni kitüremkedésekről kapta. 2020-ban mindent vitt a koronavírus. Tetemes szócsaládja is lett: koronavírus-fertőzés, -járvány, koronanapló, koronapara, koronaparti, koronateszt. A koronavírus-járvány kapcsán néhány hónap alatt több száz szó, kifejezés keletkezett, ezeket adja közre Veszelszki Ágnes 2020 nyarán megjelent Karanténszótára.

Az év szava mellett további jellemző szavakat is kiválaszt a bizottság. Az év antiszava: koronaszégyen. Különösen a járvány, második, őszi időszakában kialakult magatartásforma: a koronavírus-betegség eltitkolása abból a célból, hogy az illetőt ne érhesse hátrányos megkülönböztetés (hatósági karantén, betegállományba vonulás, kirekesztés). Mindez oda vezethet, hogy ha valakinek enyhe tünetei vannak vagy fertőzött személlyel találkozott, inkább eltitkolja vagy szégyenérzete támad. Az angol corona-shaming tükörfordítása. Továbbiak: vírustagadó, banyatájm (vásárlási „időssáv”).

Az év ifjúsági szava: karantini. 1. A karantén alatt fogyasztott martini alapú alkoholos ital (koktél), a karantén és a martini szavak vegyítéséből. 2. A karantén alatti időszakban tizenéves fiatal megnevezése a karantén és a tini szavakból. További jelentése: azok a fiatalok, akik a karantén időszakában fogantak. Továbbiak: karantének, karantesi, karantinder.

Az év költői szava: morzsaközösség. A szórványközösség új, metaforikus, költői neve. „A kommunizmus éveiben az erdélyi, partiumi, bánsági magyar értelmiségiek, szakemberek, kétkezi munkások jelentős részét arra kötelezték, hogy a Kárpátokon túl vállaljanak munkát. A kényszer helyét mára átvette a fizetés vonzereje, miközben a magyar morzsaközösségek szép lassan beolvadnak a román többségbe.” (Irházi János cikkéből, 2020. október 4.) Továbbiak: csodafa, vakolathím, édes anyaföld.

Az év szavait 2010 óta Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport munkatársai választják ki.

Fotó: Pexels
Névjegy
Fotó: balazsgeza.hu

Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár, 1959. október 31-én született Budapesten. Középiskolai tanulmányait az I. László Gimnáziumban végezte. Előfelvételis katonai szolgálata után 1979-1984 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-népművelés szakos hallgatója volt: első év végén felvette a néprajz szakot, a magyar nyelv és irodalom szak mellé. Jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem professzora, emellett a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának elnöke, a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda és a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport alapítója. Kutatási területei: magyar nyelv és folklór, nyelvpolitika, nyelvstratégia, nyelvművelés, antropológiai nyelvészet, szövegtan, pragmatika, internetnyelvészet, hálózatkutatás, a magyar pálinka művelődéstörténete. Főbb művei: Magyar nyelvkultúra az ezredfordulón (1998), Magyar nyelvstratégia (2001), Pálinka, a hungarikum (2004), Szövegantropológia (2006), Körbejárt Föld (2017). Munkásságát több díjjal és kitüntetéssel ismerték el. 2020-ban A magyar kultúra lovagja címet is megkapta.

(Forrás: balazsgeza.hu)