A kreativitás két arca

 Befolyásolja a kreativitást az életkor? Ha igen, hogyan?

Mindannyian ismerjük a fiatal zseni toposzát, aki még éppen hogy csak kibújt a tojáshéjból, de máris világmegváltó tudományos áttöréssel, újszerű művészeti kifejezésmóddal vagy rakétaként felívelő üzleti sikerrel nyűgözi le nemcsak szűkebb, de tágabb környezetét is. Einstein csak 26 éves volt, amikor megírta a speciális relativitáselméletről szóló cikkét, Picasso ugyanennyi évesen festette meg az Avignoni kisasszonyokat, Zuckerberg pedig mindössze 23 volt, amikor az első dollármilliárdját megszerezte a Facebookkal. 

Ha valóban az ifjú titánoké az összes babér, akkor mit kezdjünk például Darwinnal, aki már 50 éves volt, mikor publikálta A fajok eredete című könyvét, amely a tudománytörténet egyik legnagyobb hatású műve lett, teljesen felforgatva az akkori világképet? Vagy Mark Twainnel, akinek leghíresebb kötete, a Huckleberry Finn kalandjai 49 éves korában jelent meg, majdhogynem egy évtizedes csiszolgatás és újraírás után, hasonlóan például Ottlik Géza Iskola a határon című könyvéhez, amelyet a XX. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alkotásának tartanak? Ottlik akkor már 47 éves volt. Ahogy minden főzős műsor anyja, Julia Child sem volt már éppen hamvas leányka, amikor 50 évesen először feltűnt a tévében. És ha már étel: Ray Kroc, az üzleti zseni, aki igazi világbirodalommá építette a McDonald’s-t, 53 évesen csatlakozott a franchise-hoz. Beethoven szintén ennyi idős volt, amikor már siketen megírta a 9. szimfóniát. 

Ugyan Einstein kategorikusan kijelentette, hogy „aki harmincéves koráig nem alkot valami nagyot a tudományban, az már nem is fog”, végül saját magát is megcáfolta, bár nem tudott róla. Ma már a publikációi közül a legtöbbet hivatkozott – és így tudományos szempontból a legsikeresebb – cikke nem a speciális relativitáselméletről, hanem a kvantum-összefonódási elméletről szól, amelyet 56 évesen tett közzé. 

Az ösztönös és a kísérletező

Azoknak a fiataloknak, akik egy radikális, briliáns ötlettel, alkotással berobbannak a köztudatba, gyorsan ismertek, sikeresek lesznek, azzal a veszéllyel is szembe kell nézniük, hogy hamar ki is égnek. Ők szinte ösztönből hozzák létre műveiket, tudományos, művészeti áttöréseikhez nagyon gyakran egy-egy heuréka momentum vagy rövid, már-már delíriumos alkotói szakasz is kapcsolódik. Ilyen volt például F. Scott Fitzgerald A nagy Gatsby -je, amely azonnal sztárrá tette 29 éves íróját. 

Van egy másik, sokkal kevésbé fényes út is a kreativitáshoz: a kísérletezés. Az így működő emberek akár évtizedeken keresztül csiszolgatják elméleteiket, próbálkoznak, majd hibáznak, amelyekből folyamatosan tanulságokat vonnak le. A megfigyelések és finomítások végül olyan kiemelkedő eredményekhez, alkotásokhoz vezetnek, mint például Frank Lloyd Wright Vízesés-háza, amelyet az építész 70 éves korában tervezett. Nem véletlen az sem, hogy bár mindig a fiatal startupperektől hangos a média, a statisztikák azt mutatják, a legsikeresebb, legéletképesebb innovatív vállalkozásokat a 40 pluszosok hozzák létre, sok év tapasztalattal és iparági tudással, széles kapcsolati hálóval a hátuk mögött. 

A legnagyobbakra – olyanokra, mint Steve Jobs, Pablo Picasso, Albert Einstein, William Shakespeare, Marie Curie – sem csak egyetlen felfedezés vagy műalkotás alapján emlékszik a világ, ők azért emelkedtek olyan magasra, mert mindig voltak újabb ötleteik, és nem féltek próbára tenni magukat, vállalva akár a sikertelenséget is. Nem kell azonban zseninek lennünk ahhoz, hogy nekünk is legyenek kreatív eredményeink, akár idősebb korban is. Barabási Albert László: A képlet című műve alapján egyszerűen csak produktívnak kell maradnunk, tántoríthatatlanul kell kísérletezgetnünk, mivel az innovációnak és az újszerű ötleteknek nincs felső korhatára. Nem arról van szó tehát, hogy az ifjúság automatikusan nagyobb kreativitást is jelent, egyszerűen csak a fiatalok többet próbálkoznak, jobban bírják a kudarcot, ezért újra és újra nekifutnak. A kitűnő hálózatkutató szerint ugyanis, aki már maga is 53 éves, és mégis egyre nagyobb nevet szerez szakmájában:

ha kitartunk, a siker bármikor beüthet.