Hány millió dollárt adnál egy képregényért?
Rácz András | 2021.01.22. | Irodalom

Hány millió dollárt adnál egy képregényért?

Több mint kétmillió dollárért kelt el az 1940-ben megjelent első Batman-képregény egy példánya.

Az ma már nem kérdés, hogy a képregény – a kilencedik művészet – éppen olyan értéket képvisel, mint az irodalom, a festészet vagy a kisplasztika. Hogy mégis, mekkora értéket, arról, a napokban adott hírt a dallasi Heritage Aukciósház, amelynek közleménye szerint 2,2 millió dollárért kelt el az 1940-ben megjelent első Batman-képregény egy példánya.

A négy és félmillió dolláros rekorder

A dologban az a meglepő, hogy az elképesztő árral is messze van a denevérember minden idők legdrágább képregényétől. Ezt a címet ugyanis a DC Action Comics #1 birtokolja, nem kevesebb mint majdnem négy és félmillió dolláros értékével. Igen, ez a Superman sorozat első füzete, amely 1938-ban jelent meg, és éppen úgy tíz centbe került, mint a most elárverezett Batman-comic.

A nevezetes képregény-füzet egyébként már korábban is sorra döntögette a rekordokat. 2010 február 22-én kerek egy millió dollárért kelt el egy aukción, beírva magát a történelemkönyvekbe, mint a világ első millió dolláros képregénye.

wikipedia-Action Comics #1
Action Comics #1Fotó: wikipedia

Ugyanabban az évben, egy hónappal később sikeresen adták el a sorozat egy másik darabját immáron másfél millió dollárért, de saját rekordját lelkesen döntögetve hamarosan eljutottunk odáig, hogy 2014 augusztusában már a 3,2 millió dolláros határt is átlépve cserélt gazdát egy példány eBay-en.

Miden idők legdrágább képregényének elképesztően magas árát az magyarázza, hogy a csaknem hetven esztendős újság különösen jó állapotban maradt meg. Eredeti vásárlója egy cédrusládában tartotta a nyugat-virginiai hegyekben lévő otthonában. A DC Action Comics első számából a szakemberek szerint csak néhány tucat, legfeljebb száz darab létezhet, de csak két példány kapott 9.0-s értékelést az árverésre kerülő képregényeket hitelesítő hatóságtól. A világ legdrágább képregénye ezek egyike.  

A belga detektívfiú az élbolyban

A következő rekorder nem egy teljes füzet, hanem csak egy rajz. Éppen a minap kelt el rekordáron Tintin világhírű rajzolójának, Hergének Le Lotus bleu (A kék lótusz) című füzetének borítórajza. Az 1936-ban kínai tintával és vízfestékkel készült táblakép Tintin és kutyája kalandjainak Kínában játszódó ötödik kötetéhez készült, ám nyomtatását túl drágának ítélte meg a kiadó, ezért a történet végül egy másik borítóval jelent meg. A képet most 3,175 millió euróért azaz 3,85 millió dollárért ütötték le.

A korábbi Hergé-eladási rekordot 2014-ben állították fel. Az akkor eladott 1932-ben készült Tintin Amerikában című történet még kézzel rajzolt fedőlapjából összesen öt maradt fent. A fenyegető indiánok gyűrűjében békésen főzőcskéző francia képregényhőst ábrázoló képért 1,6 millió dollárt fizettek ki hat évvel ezelőtt.

www.studiobrillantine.com-A kék lótusz borítója
A kék lótusz borítójaFotó: www.studiobrillantine.com

Fej-fej mellett Batman és Superman

A lista harmadik helyén a most eladott Detective Comics első Batman újságja áll. Batman egyébként korábban is fel-felbukkant a piacon. Az előző rekordárat, másfél millió dollárt tavaly novemberben fizették ki egy Batman-képregényért, természetesen ugyancsak első számért. A Batman-világban új rekordot jelent a vásárlás. Az eredeti füzet 1940-ben mindössze tíz centbe került. 1979-ben azonban már háromezer dollárért cserélt gazdát, míg végül most átlépte a kétmillió dolláros összeget.

A negyedik helyen megint Supermann áll. Mégpedig az Action Comic másik kilencpontos példánya. Az újság kalandos életutat tudhat maga mögött. A kiadványt Nicolas Cage vásárolta meg 1995-ben, ám a képregényt 2000-ben ellopták Los Angeles-i otthonából. A füzet végül majd fél évtizeddel később sértetlenül került elő egy kaliforniai raktárból, és 2,1 millió dollárért kelt el 2011-ben.

www.cbr.com-Superman első képregényének egy oldala
Superman első képregényének egy oldalaFotó: www.cbr.com

A Mozaik a hazai sztár

Természetesen a hazai képregény-világban is akadnak kiugró számok.  Az egyik legértékesebb képregény – amiért több tízezret is szoktak áldozni – a Mozaik. A képregény-füzet különlegessége, hogy a szocialista táborban készült, s először 1955-ben adták ki az egykori NDK-ban. Magyarországon 1971-től jelent meg. A másik, amire vadásznak a gyűjtők az újvidéki Asterix és a Talpraesett Tom, vagy mai nevén Lucky Luke. Ez a sorozat 1987-ig tartott.

Bonifác retro múzeum-Mozaik magazin
Mozaik magazinFotó: Bonifác retro múzeum

A hazai gyűjtők nem verik nagydobra sem a vételeket, sem az eladásokat, de azt lehet tudni, hogy a Mozaik első számai néhány évvel ezelőtt száz-százezer forintért cseréltek gazdát. Egy teljes magyar Mozaik-sorozat pedig egymillió forintért kelt el pár évvel ezelőtt. A legdrágább újvidéki Asterixet közel kilencvenezer forintért vásárolta meg valaki.

A méregdrága képregényeket sokan befektetésnek szánják Magyarországon is, hiszen néhány év alatt garantáltan növekszik értékük.

Fotó: wikipedia

Sztár született - véletlenül

A világ legértékesebb képregényét – illetve az ikonikussá vált héroszt – szinte a véletlennek köszönhetjük. A dolog úgy esett, hogy 1933-ban egy bizonyos Jerry Siegel írt egy rövid kis történetet The Reign of the Superman címmel, melyhez barátja, Joe Schuster készített illusztrációkat. A történet egy gonosz szuperemberről szólt, aki ekkor még nem az általunk ismert nagy erejű hős, hanem egy telepatikus képességekkel rendelkező gazember volt.

Az alkotók hamarosan felismerték, hogy a hősben több potenciál lenne, Supermant átállították tehát a jó oldalra, telepatikus erejéből levettek, muszklijait meg jól felpumpálták, majd megpróbálták eladni. Nem jártak sikerrel. Egy jelentéktelen sci-fi magazin lehozott pár képkockát, aztán a projekt eltűnt a süllyesztőben.

Öt évvel később azonban, a National Publications, egy korábbi sikeres sorozatának, a Detective Comics-nak kívánta megtalálni a tökéletes társát, ezért a kiadó egyik társtulajdonosa, Jack Liebowitz megbízta Vin Sullivan szerkesztőt, hogy álljon elő egy új sorozattal, méghozzá záros határidőn belül. Sullivan arra is utasítást kapott, hogy csak már nagyjából kész anyaggal dolgozzon, ne akarjon újat alkotni. Erre egyszerűen nem volt idő. Feltúrták hát a fiókokat a szerkesztőségben, hátha előhalásznak valamit, ami úgy-ahogy megfelel. Végül Sheldon Mayer talált rá az elutasított Superman-anyagra és ajánlotta Sullivan figyelmébe, aki jobb híján, és a határidő nyomásának engedve, kelletlenül ugyan, de rábólintott a sztorira, meghozva ezzel a cég valaha volt legjobb döntését.