Karanténban minden nap vasárnap! – Székely húsvét Budapesten

Dénes Adél Húsvét alkalmából dupla gasztroműsorral jelentkezik. A tegnapi finom kugler után, ma egy igazi székelyhúsvétba pillanthatunk be.

A mostani adás 3+1 dologból áll. Az első részben megtanulhatjuk, hogyan kell hagymahéjjal tojás festeni. A második részben Adél a kedvenc ételét, a tárkonyos báránylevest készíti el, a harmadik szakaszban a bevarrott és töltött bárány receptjét osztja meg velünk. A negyedik, egyben utolsó részben egy igazi, otthonról kapott különlegességet mutat meg nekünk.

Igazán összetett műsort láthattunk, tele finomságokkal. Lássuk a receptet, hogy mindenki otthon is elkészíthesse.

RECEPT

Hagymahéjjal festett piros tojás

Egy fazekat töltsünk félig vízzel és 3 evőkanálnyi ecettel, majd rejtsünk bele annyi lila és vöröshagyma héjat, amennyi még belefér, és tegyük fel forrni. A tojásokat mossuk meg alaposan meleg, mosogatószeres vízben– ezáltal zsírmentesítjük őket, és jól tapad majd rájuk a hagymahéj gyönyörű színe. Szakadt, elhordott harisnyanadrágból egy arasznyi darabokat vágunk, és mint régen a szaloncukor felkötéséhez, arasznyi cérnaszálakat is előkészítünk a kötözéshez. Kis növényeket, virágokat, fűszálakat, menta vagy petrezselyemlevelet szorítunk a tojásokra, bedugjuk a harisnyadarabokba, és amennyire szorosan csak tudjuk, megkötözzük őket mindkét oldalon. Csak mint a szaloncukrot! A tojásainkat a hagymahéj levének vérvörös levébe tesszük főni fél órára, majd hagyjuk kihűlni benne őket.  Amint a tojásaink kihűltek, ollóval kiszabadítjuk a harisnya fogságából, szalonnával fényesre kenjük őket, és gyönyörködünk bennük. Fontos szabály: csak az a locsoló kap piros tojást, aki verset is mondott!

Húsvéti tárkonyos bárányleves

Hozzávalók: 1/2-1 kg bárányhús (ha lehet, csontos), tárkony (szárított, vagy ecetes), egy hagyma, 1 cikk fokhagyma, 2-3 sárgarépa, 1-2 petrezselyem, 2 evőkanál liszt, só, bors, 1 bögre rizs vagy kockára vágott krumpli, ecet, 1 tojás, 1 bögre tej.

Elkészítés: a húst a hagymával és a fokhagymával némi olajon megfuttatjuk, majd amikor félig elkészült, sózzuk, borsozzuk, és jöhet rá a sárgarépa, a petrezselyem, majd a krumpli vagy a rizs. Amikor megfőtt a tűzről levéve behabarjuk, (tojás, liszt, tej) majd jöhet a tetejére bőségesen az ecetes tárkony.

Fontos: másnap, harmadnap még finomabb!

Az eredeti töltött bárány receptje

Hozzávalók: egy fél bárány oldalbordás része a felsőcombbal együtt, a bárány belsőségei (máj, szív, vese, tüdő, lép), kb. 0,5 kg bárányhús, 10-15 dkg házi füstölt szalonna, 1-2 fej hagyma / zöld hagyma, 1 tejben áztatott zsemle, 2-3 főtt és 1-2 nyers tojás, só, bors, paprika, fokhagyma, petrezselyemzöld, csombor.

Elkészítés: bárányunk oldalbordás részéről leszedjük a hártyát és a csont fölötti vékony húsréteget óvatosan ujjbeggyel lefejtjük, úgy, hogy az izomréteg és az oldalbordák között egy „zseb” keletkezzen. Ezután sózzuk, borsozzuk, bedörzsöljük zúzott fokhagymával. Ha báránycombbal, vagy bármilyen bárányrésszel dolgozunk – lásd a videóban – simán zsebet vágunk rá, ahol elegendő a hús ehhez. A belsőségeket és a bárányhúst enyhén sós vízben megfőzzük, majd a füstölt szalonna zsírját kiolvasztjuk, és megdinszteljük benne a kockára vágott hagymát. A belsőségeket, a bárányhúst és a főtt tojásokat kockára vágjuk. Egy tálban összekavarjuk a feldarabolt húsféléket a nyers tojással, a tejben áztatott zsemlével és a finomra vágott petrezselyemzölddel. Fűszerezzük sóval, borssal, majd betöltjük a bárány oldalbordás részében előkészített üregbe. A lyukat cérnával bevarrjuk, a töltött bárányt tetejére pár szalonnából készült kakastaréjt teszünk, és 180 fokos sütőben sütjük kb. 2-3 órán át, vagy amíg a teteje pirosra megpirul. 

Húsvéti hagyományok a székelyföldi magyar falvakban

A Szent sír őrzése: a székelyföldi katolikus falvakban a középkori passiójátékok egyes elemei továbbra is fennmaradtak. A csíki és gyergyói falvakban a szent sír felállítása, berendezése, őrzése ma is szokás. Nagypénteken készül el Krisztus jelképes sírja, amit legények, vagy cserkészek őriznek a feltámadási körmenetig.

Tűz és vízszentelés: katolikus közösségekben a húsvéti szokásoknak szerves részét képezi a még a pogány korból fennmaradt tűz-, víz- és ételszentelés, mely egyben a nagyszombat legfontosabb eseményei közé tartozik a székelyeknél. Ezekkel a rituális eszközökkel elsősorban a család és a közösség egészségét akarták oltalmazni. A hiedelmek úgy tartották, hogy akit a szentelt vízben először keresztelnek meg, egész életében szerencsés lesz. A szentelt vízzel megáldott épületek mentesülnek a gonosz emberektől, a villámcsapásoktól és a szélviharoktól. A gazdasági épületek meglocsolása az épület védelme mellett biztosította a jószágok egészségét. Napfelkelte előtt pedig a keresztútra öntött víz elűzi a jégesőt. Mindemellett szokás volt a vízbe piros tojást tenni és erről mosakodni, hogy az egész család egészséges legyen. Végezetül pedig a szentelt tűz parazsát a szántóföldre öntötték ki, hogy a termést ne verje el a jég.

Ételszenteltetés: az ételszentelés a 10. század óta a húsvéti szertartásokhoz tartozik. Hajnalban egy kosárba teszik a húsvéti sonkát, bárányt, kalácsot, tojást, bort, pálinkát, majd elviszik a templomba szentelni, hiszen a megszentelt ételek megvédik fogyasztóikat. A mise és az áldozás után a pap körbejár a templomban és a templomkertben, hogy megáldja az eledeleket. Aki húst nem küld szentelni, az nagyszombat este a kosárba helyezett ételeket a szoba ablakába teszi ki, és reggelig otthagyja, mert akkor éjjel az Úr angyala a kint talált eledeleket megáldja. A szentelt ételek maradékait mágikus célokra használták fel. A sonka csontját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy bő legyen a termés. A kalács morzsáját a tyúkoknak adták, hogy többet tojjanak. De vannak olyan helyek, ahol a maradékot a tűzbe dobják, hogy a túlvilágiaknak is jusson belőle.

Határkerülés: a húsvéti határjárásnak a tavaszi vetések megszentelése és védelme, a határjelek megújítása és a források megtisztítása volt a célja. A gazdák ez alkalommal ismertetik meg a fiatalokkal a természetes és mesterséges határjeleket. A lovasok, a szekeresek és a gyalogosok együtt indulnak el székelyruhába, hogy kint a határban egy keresztnél találkozzanak a szomszédos falú határkerülőivel. A határhoz érve zászlók és lobogók lengetésével köszöntik egymást, majd közösen énekelnek és imádkoznak.

Locsolkodás: a húsvéti ünnepkör leginkább fennmaradt eleme a magyar közösségekben a locsolás és a tojásajándékozás. A Húsvéthétfőt vízbevető hétfőnek is szokták mondani. Szerte Erdélyben a legények vízzel locsolják meg a lányokat, azok pedig tojással ajándékozták meg a fiúkat. A víz, tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja e szokásnak is. Délelőtti órákban a gyerekek járnak locsolkodni némi aprópénzért és hímes tojásért cserébe, a délutáni órákban a fiatal legények, és férfiak locsolják meg illatos vízzel az asszony ismerőseiket, abban a reményben, hogy nem fognak elhervadni.