Karanténban minden nap vasárnap! – Főzd meg Szindbád húslevesét!

Karanténban minden nap vasárnap! – Főzd meg Szindbád húslevesét!

Dénes Adél mostantól minden vasárnap egy irodalmi mű szerzőjének, illetve szereplőjének kedvenc ételét főzi meg. Elsőként Krúdy Szindbádjának húsleves receptjét mutatja be.

Manapság a gyors, könnyen elkészíthető receptek térhódítását éljük. Miközben mindenki modern konyhai trükkökkel készít percek alatt ételeket, a tradicionális receptek generációról generációra vesznek ki. Pedig mennyire jó érzés nyugodtan, komótosan megfőzni egy őseink által kedvelt receptet , és elkészíteni ugyanazt az ételt, megérezni ugyanazt az ízt, amit ők éreztek. A mai videóban Krúdy Gyula Szindbádjának kedvenc húsleves receptjét mutatjuk be.

Na, de lássuk, milyen is Krúdy Szindbádjának kedvenc húslevese:

Hát, igazán jól laktunk! Adél, legközelebb is ilyen finomat főzz nekünk! Viszont aki még éhes, ha repetával nem is, de néhány étellel kapcsolatos Krúdy idézettel szolgálhatunk számára:

„Egy spanyol közmondás szerint, az ördög éhségében legyet eszik. A mai időkben az emberek ott veszik a pénzt, ahol találják.”

„A férfiak oly gondolattalanul, érzéketlenül emésztik meg szerelmi élményeiket, hogy nem éreznek többet belőle, mint a jó ebédből.”

„A húsvét hangulata úgy közeleg e napokban, mint egy szép fehér madár árnyéka, szállongva halad a folyó tükrében. Napról napra újabb kalendáriumi érzések révedeznek föl az emberi lelkekben, mert a naptár legnagyobb hangulatcsináló.”

Szindbád (Huszárik Zoltán, 1971, részlet) from Nemzeti Filmintézet Filmarchívum on Vimeo.


RECEPT

-
 

Krúdy alapanyagai: 60 dkg csontos hátszín, 25 dkg marhaszegy, 4 db velős csont, 25 dkg sárgarépa, 15 dkg petrezselyemgyökér, fél zellergumó, 1/4 fej karalábé, 20 dkg kelkáposzta, 1 fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, 20 dkg karfiol, 1-2 szem burgonya, cérnametélt.

Elkészítés: A csontos hátszínt és a marhaszegyet kevés olajban narancssárgára pirítjuk, majd jéghideg vízbe helyezzük, felfőzzük, leszedjük a habot, bezöldségezzük, sóval, egész borssal, babérral, kakukkfűvel, gyömbérrel, sáfránnyal ízesítjük. Körülbelül 3,5-4 órán át főzzük, gyöngyöztetjük lassú lángon. 40-50 perc elteltével a zöldségeket állaguk szerint óvatosan kivesszük, a sima (hús nélküli) velős csontokat pedig ekkor helyezzük bele.  A tészta kérdése: a házi a legtökéletesebb, de a boltból is megéri a sok tojásból készültet venni. Megfőzése: egy pohár leves + víz + jó – felügyelet alatt, kis ideig főzni csak, al dente módra – még beszívja magába a folyadékot.

Tálalás: a zöldségeket, a húst kihelyezzük egy tálba a cérnametélttel, majd rámerjük a levest, a velős csontot kiütjük, meleg pirítóst fokhagymával bedörzsölünk, szétterítjük rajta a velőt, sóval, borssal, fűszerpaprikával meghintjük.

-

Borítókép: Latinovits Zoltán a Szindbád című film jelenetében, Budapest, 1975. Fotó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum

Fotó: Latinovits Zoltán a Szindbád című film jelenetében, Budapest, 1975. Fotó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum
Galéria

Kapcsolódó cikkek

Szavazás

Ön szokott a húslevesbe velős csontot rakni?


Ajánló | Könyv

Elnézést a félrevezetésért! Persze, hogy nincs „Krúdy Gyula: Szindbád”. Van viszont egy kötet, amelyben a kiadó összerendezte az összes Szindbád-novellát, belekötötte a Szindbád álomképeit a Francia kastély és a Purgatórium című Szindbád-regényeket. Így aztán mégis lett ilyen könyv. Érdemes belelapozni, de csak óvatosan. Napi egy-két novellánál többet nem ajánlok, mert nagyon tömény mindegyik mese. Hogy mennyiben mintázta az író önmagát Szindbádban, arról sokan vitatkoznak, két dolgot azonban biztosan állíthatunk. Egyrészt tény, hogy Krúdy különös vonzalommal kötődött a hazai gasztronómiához. Biztosan nincs, aki párja lehetne a csöndes lelkesedésben, finom odaadásban, ha egy-egy ételféleség leírásáról, illetve elfogyasztásának módjáról van szó. A másik tényállítás származzon magától Szindbádtól: „Az evés és az étvágy egy anyaméhből való a nők iránt táplált ellenszenvvel vagy gusztussal. Jellemző a világra, hogy az ételek közül a legtöbb híve a borjúpörköltnek van, valamint az egyszerű, mindennapi nőnek.”


Ajánló | Film

Honnan a húsleves?

Huszárik Zoltán Szindbád-filmjének feledhetetlen húsleves-jelenete valóban szerepel Krúdy életművében, csak éppen nem Szindbáddal esik meg. A Latinovits Zoltán által halhatatlanná tett húsleves-jelenet és az ugyancsak felejthetetlen párbeszéd – „Nemcsak a lovat hívták Patience-nak, hanem egy lányt is, a pályafelügyelő leányát…” – az Isten veletek, ti boldog Vendelinek című elbeszélésből származik. Az eredeti novellában egy pirospozsgás, „meglehetősen kövér” vidéki úriember szerepel, Privát úr, aki – a mai gurman legnagyobb megrökönyödésére – Maggi leveserősítőt kér a pincértől, miközben penecilusával a zsebéből előhúzott száraz pirospaprikát szeleteli a levesbe. Persze az igazi különbség nem jelenik meg a filmben. Szindbádról elhisszük, hogy Patiance csábítója volt, nem is lehetett más. A novella azonban így végződik: „Persze nem volt igaz, amit Privát úr mondott, mert dehogy is ösmerte leánykorában Patience-ot, de valamivel meg kellett keseríteni ezeket a férfiakat, akik még enni tudtak, és örvendeni tudtak egy méltatlan nő emlékének.”