Einstein a világ „legjobb arca”
Népszerűségben és ismertségben felveszi a versenyt a legnagyobb sztárokkal. A végtelen intelligencia szimbóluma. A Time magazin őt választja – és nem egy politikust, üzletembert, színészt, zenészt, sportolót – az évszázad emberének. 1955. április 18-án hunyt el a világ egyik leghíresebb „arca”, Albert Einstein.
A világ legszőkébb szexbombája? Marilyn Monroe.
A rock and roll univerzális királya? Elvis Presley.
A bolygó legnépszerűbb drámaírója? William Shakespeare.
A világegyetem legkoponyásabb géniusza? Albert Einstein.
Mi a közös a fenti személyekben? Hogy már életükben ikonokká váltak, és a mai influenszerekkel ellentétben hatásuk a haláluk óta eltelt évtizedekben/évszázadokban csak tovább nőtt. Különösen igaz ez Albert Einsteinre, akinek alakja ma már kitörölhetetlenül a popkultúrának is része.
π
Bár azzal kapcsolatban, hogy a Nobel-díjas géniusz vallásos volt-e vagy ateista, a mai napig folyik a vita, azt azért kijelenthetjük, hogy Einsteint az Isten is fizikusnak teremtette. Nem máskor, mint március 14-én (3,14= π) látta meg a napvilágot a németországi Ulmban, 1879-ben, ezzel pedig valószínűleg már el is dőlt a sorsa.
Természetesen nem a Pi-s születésnap tette híressé már igen korán, hanem azóta is etalonként emlegetett zsenialitása. Legjobb évében, 1905-ben teljesen ismeretlen szabadalomvizsgálóként dolgozott a svájci szabadalmi hivatalban, amikor gyakorlatilag pár hónap leforgása alatt berobbant a tudomány világába. Négy olyan elméleti fizikai cikket publikált ebben az évben, mindössze 26 évesen, amelyek alapjaiban változtatták meg a fizika irányait (fotonok, Brown-mozgás, relativitás elmélet, tömeg-energia ekvivalencia).
Bármekkora felfedezéseket is tett Einstein, munkásságának korszakos jelentősége csak szűk szakmai körben maradt volna ismert, ha a történelem kevésbé viharos a 20. század elején. De bizony az volt, és amikor az I. világháború szörnyűségeibe belefáradt emberiség értelmiségi része 1919-ben elolvasta a Times címlapos cikkét, a „Forradalom a tudományban – Új Világegyetem-elmélet – Newton elmélete megdöntve”, amely arról értekezett, hogy Sir Arthur Eddington kísérleteivel hogyan bizonyította Einstein általános relativitás elméletét és döntötte meg az addig uralkodó newtoni világképet, a sztárcsináló gépezet beindult.
Albert Einstein neve hirtelen ismertté vált, elárasztották interjúkkal, előadásokra és társasági eseményekre szóló meghívásokkal. A hírnevét csak tovább fokozta, hogy 1921-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat is, de nem a relativitás elméletért, hanem a fényelektromos jelenségekkel kapcsolatos felfedezéseiért.
Yoda, Doki, és a hóbortos tudós
Ez azonban még mindig nem lett volna elég ahhoz, hogy Einsteinből popkulturális ikon váljon, kellett hozzá humánus személyisége és jól karikírozható külseje is. A kiváló fizikus mindig is nagy pacifista volt, már a „Nagy Háború” alatt gyakran kitűnt háborúellenes megnyilatkozásaival, és ezekből később sem engedett, több háborúellenes szervezetnek is tagja volt. A második világháború után, látva az atombomba mérhetetlen pusztító erejét, az atomenergia békés felhasználásának egyik szószólójává vált.
Míg korai éveiben Einstein egy jóképű, elegáns értelmiségi férfinek mutatkozott, később ez megváltozott és nagy, bozontos hajával, vastag bajuszával kialakította azt a lángész, de egyben szétszórt, bolondos tudós imázst, amelyet mindannyian ismerünk és amit azóta annyi formában felhasználtak már.
Sokan nem tudják, de például a Star Wars Yoda figuráját is Einstein ihlette, megalkotója, Stuart Freeborn bábunak tervezte még az 70-es évek elején.
Egy fokkal már könnyebb felismerni a fizikust a Vissza a jövőbe flúgos tudósának Dr. Emmett Brown „Doki” karakterében.
Dr. Know holografikus alakja az A.I. Mesterséges értelem című filmben pedig már egyértelműen Einsteint karikírozza.
Ugyanakkor számos filmben játssza "önmagát": az Einstein és Eddingtonban Andy Serkis, az I.Q.- A szerelem relatív romantikus komédiában Walter Matthau, a Holmes és Watsonban pedig David Shackleton alakítja a híres fizikust.
A Star Trek egyik epizódjában a három leghíresebb fizikus pókerezik: Isaac Newton, Albert Einstein és Stephen Hawking (aki magát alakítja és később március 14-én, azaz π napon hunyt el 2018-ban!!!), Data-val, aki az egész játékot megszervezte.
De nemcsak filmekben találkozhatunk a relativitáselmélet atyjával, jó néhány popszámban is feltűnik Bob Dylan Desolation Row-jától kezdve Kelly Clarkson Einstein című dalán át Logic War Vet rap darabjáig. Ugyanakkor ő az egyik legeladhatóbb brand is. Feltűnt az Apple Think Different kampányában, arcával és híres képletével, az E = mc² -tel táskákon, törölközőkön, konyharuhákon, bögréken is lépten-nyomon találkozunk.
Einstein hatásának végtelenségét a legjobban talán mégis az bizonyítja, hogy az egyszerűnek tűnő képlete – amelynek mélyebb értelmét valójában még mindig kevesen értik – mára már önálló életet él: 2009-ben a japán New National Theatre Balett egy balettművet is bemutatott E = mc² címmel.
Mi jöhet még azután, hogy a fizikát balettben mesélik el? Sejtésünk sincs, de az biztos, hogy bármi lehetséges, ha Einstein szabad szellemét követjük:
Mindent, ami valóban nagyszerű és inspiráló, olyan egyén teremtett, aki szabadon tudott dolgozni.