Amiért érdemes felkelni
Az ikigai az a cél, amely tartalmat ad a mindennapoknak és amitől fontosnak, értékesnek érezzük tevékenységünket, munkánkat.
Talán különösnek tűnhet, hogy a korona idején az élet értelmének japán megközelítésével foglalkozunk. Pont most, amikor annyian a testi-lelki túlélésért küzdenek, mert például elvesztették egy szerettüket vagy az állásukat, esetleg teljesen elhasználódtak az otthoni munka és az otthoni tanulás keverékétől. Ebben az állapotban még a fogmosás is kihívás lehet, nemhogy valami lila ködös önmegvalósításon gondolkodjunk.
A pszichológusok szerint viszont éppen az ilyen krízishelyzetek azok, amelyek lehetőséget és egy jó adag lökést adhatnak ahhoz, hogy a szükséges, de régóta halogatott változtatásokat meglépjük. A legkilátástalanabb helyzetekben ugyanis könnyebb megtalálni az ikigait, hiszen jóval kevesebbet veszíthetünk, és a társadalmi elvárások sem tűnnek annyira fontosnak.
Amiért érdemes reggel felkelni
Akár ennyiben össze is lehetne foglalni az ikigai lényegét. Azt az értelmet, lelkesedést, szenvedélyt, ami akkor is hajt, ha éppen nehézségek merülnek fel. A japánok szerint a hosszú élethez és a boldogsághoz mindenkinek fel kell fedeznie a saját ikigaiját, azaz létének értelmét. Azt a célt, amely tartalmat ad a mindennapoknak, és amitől fontosnak, értékesnek érezzük tevékenységünket.
Az ikigai ugyanakkor nem a boldogság kereséséről szól, hanem arról, hogy megtaláljuk azt, miben vagyunk jók, mi hasznos a közösségnek és miben tudunk szenvedélyesen, hosszú távon is kiteljesedni. Ez a munkánk esetében kifejezetten igaz, hiszen túl sok időt töltünk vele ahhoz, hogy olyat válasszunk, ami nem nyújt örömöt.
Az ikigainak négy összetevője van:
- amit szeretünk csinálni,
- amihez értünk is,
- gyakorlati haszna is van,
- meg is lehet belőle élni.
Ezek metszete adja ki az ikigait, azt a tevékenységet, amelyben úgy érezzük, hogy értéket teremtünk és adunk is a közösségnek. Ez nem valami örökké vidám és ugrándozó, hamis boldogság, hanem egy olyan állapot, amely elégedettséggel, a teljesség érzésével tölt el bennünket.
Az ikigai megtalálása nem mindig könnyű, mert nagyon gyakran a társadalmi nyomás, az elvárások, a kötelezettségek megakadályozzák azt. Ha azonban huzamosabb ideig olyan munkát végzünk, amely frusztrációt, elégedetlenséget okoz, akkor annak akár testi és pszichés tünetei is kialakulhatnak, csökkentve az életminőségünket és élethosszunkat is.
Sokáig és egészségesen élni
Japán vezet a várható élettartamban, amely a férfiak esetében 81, a nőknél 87 év. Az Okinava-sziget lakói pedig még „a japánoknál is japánabbak”, ők valóban a leghosszabb életű emberek közé tartoznak, és sokan közülük megérik a százéves kort is.
Az egészséges és mértékletes táplálkozás, az egész élet során a könnyű, kímélő mozgás, valamint a bensőséges családi és társas kapcsolatok mellett az ikigai az, amely ezeknek a „szuperembereknek” az életerejét adja. Még idősebb korban is tevékenyek, munkájukat kedvvel és örömmel végzik, közösségük érdekében és hasznára. Ezzel elégedettséget és megbecsültséget érnek el, és nyugodt körülményeket teremtenek maguknak.
Francesc Miralles és Héctor García Kirai az Ikigai – A hosszú élet japán titka című könyvükben tíz szabályt sorolnak fel, amelyeket megfogadva mi is sokat tehetünk a tartalmas és hosszú életért:
- Maradjunk mindig aktívak, soha ne vonuljunk nyugdíjba!
- Fogadjunk mindent nyugalommal!
- Ne együk magunkat dugig!
- Vegyük magunkat körbe jó barátokkal!
- Hozzuk magunkat jó formába!
- Mosolyogjunk!
- Kerüljünk újra közel a természethez!
- Legyünk hálásak!
- Éljünk a pillanatban!
- Kövesük ikigaiunkat!
A fenti tanácsok talán lehetetlennek tűnnek a mostani helyzetben, azonban vegyük észre, hogy a negatív szituációk lehetőséget nyújtanak az átkeretezésre is, amellyel pozitívabbá tehetjük az életünket és felfedezhetjük ikigaiunkat. Soha nem késő, hogy megtaláljuk küldetésünket, a célt, amelyért érdemes reggelente felkelnünk!
